BBN-ARA-121
„Arab nyelvtudomány” 1. félév (1-74. o.)
Vizsgatételek
1. Az arab nyelvtudomány célja.
2. Az arab nyelvtudósok megfigyelései az i‛rāb jelenségeiről.
3. Az arab nyelvtudományt ért két hatás.
4. Az első arab grammatika.
5. Az i‛rāb (’végződés’) és a binā’ („építmény”) jelenségei.
6. Miért nem egyszerűen ’ragozás’ az i‛rāb?
7. A szünet (’pauza’) jelensége.
8. Dependencia (’függőségi’) elmélet az arabban.
9. Az elsődleges (asl) és másodlagos nyelvi elemek tana.
10. A ’magmondatok’ és az ’elsődleges’ elemek különbsége.
11. Az i‛rāb és a binā’ jelenségei az-Zağğāğī művében.
12. Az „Āğurrūmiyya” c. grammatika általános ismertetése.
13. A ’beszéd’ meghatározása.
14. A ’beszéd’ és ’kifejezés (hangsor)’ különbsége és összefüggése.
15. A beszéd összetett jellegű.
16. A beszéd osztályai.
17. Az egyes beszédosztályok felismerhetősége.
18. A ’megkülönböztetésen’ alapuló meghatározás lényege.
19. Az i‛rāb meghatározása.
20. A nyelvészek feladatai a nyelvi tényekkel kapcsolatban.
21. A végződés és a jelentés kapcsolata.
22. A végződés és változtatás kapcsolata.
23. A ’beleért(elmez)és’ jelentése.
24. A végződések (kategóriák) elnevezései.
25. Az i‛rāb (’végződés’) jelei (röviden).
26. A közlési szempont előtérbe helyezése.
27. Az igerag tkp. névmás.
28. A ’háromvégű’ névszó értelmezése.
29. Az i‛rāb végződéssel ellátott szavak két osztálya.
30. A ’betű’ és a ’mellékjel’ fogalmának használata.
31. A ’levágás’ jelentése a végződésekben.
32. A VIII. századi nyelvi helyzet és kihatása a nyelvtudományra.
33. Az igék fajtái.
34. A végződéses (mu‛rab) igék alapalakja.
35. A névszó –u végű (alanyesetű) alakjai.
36. A cselekvő (az igei mondat alanya).
37. A ’rejtett’ cselekvő.
38. A ’nyilvánvaló’ és a ’rejtett’ viszonya.
39. A tárgy, amelynek nincs megnevezve a cselekvője.
40. A szenvedő mondat látszólagos alanya.
41. A kezdő (névszó) és a közlés.
42. A névszói mondat az arab nyelvtudomány felfogásában.
43. A kezdő névszóra és a közlésre ható irányító tényezők.
44. A névszói mondatba bekerülő tényezők (magyarázat).
45. A jelző fejezete.
46. A jelző típusainak megfeleltetése magyar fogalmakkal.
47. Az ismert névszó fajtái.
48. Határozottság-határozatlanság az arab nyelvtudományban.
49. Az ismeretlen (határozatlan) névszó.
50. Az ’ismeretlenség’ meghatározásának módja.