AZ I. SZIGORLAT TÉTELEI
1. IRODALOM
Goldzoher Ignác: A hidzsá' költészet előtörténete
1. A költő dzsinnje az iszlám korban.
2. A dzsinn, sajtán, Iblísz jelentése.
3. A dzsinn által „ihletett” költő az omajjád korban.
4. A „költő dzsinnje” kifejezés eredeti értelme.
5. A sá'ir és az 'arráf kifejezések értelmezése.
6. Mi volt a sá'ir eredeti szerepköre?
7. A költő mint varázsló.
8. A költő szerepe a csatákban.
9. A radzsaz eredeti értelme.
10. A káhin szerepe, különbsége a költő szerepkörétől.
11. A költő által elmondott hidzsá' hatása.
12. A hidzsá' legősibb formája és elmondásának külsőségei.
13. Az öltözködés szerepe az átokmondásnál.
14. A hidzsá' jelentése a későbbi időkben, az omajjád kortól kezdve.
15. A szadzs' késői jelentése és használata.
16. A szadzs' és a khutba kapcsolata.
17. A szadzs' szerepe a ráolvasásokban.
18. A szadzs' és a hidzsá' mondások kapcsolata.
19. A radzsaz késői jelentése.
20. A szadzs', radzsaz, hidzsá' kapcsolata.
21. A qáfija szó jelentései és azok összefüggésének hagyományos magyarázata.
22. Korai példák a qáfija használatára.
23. Mi volt a qáfija eredeti jelentése? Hogyan bizonyítja ezt Goldziher?
24. Mihez hasonlították a pogánykorban a qáfiját? Miért?
25. Mi a qáfija szó etimológiája?
26. Mi a tényleges összefüggés a qáfija szó jelentései között?
27. A dzsinn mint tulajdonnév.
28. A dzsinnek az iszlámban.
29. „Az átok visszatérése” kifejezés értelme.
30. Ó-arab átokformulák.
31. Qaríd és radzsaz – radzsaz muqatta'.
A tanulmány megtalálható:
Goldziher Ignác, Az iszlám kultúrája, 2 kötet, II. kötet, 619-703.
Ugyanennek az utánnyomása: Goldziher Ignác, Tanulmányok 4 kötet (ELTE Arab Tanszék), IV. kötet.
2. NYELVÉSZET
A. / Ádzsurrúmijja grammatikai bevezető
(i) Minden fejezet egy tétel, arabról kell magyarra fordítani, ill. értelmezni a kommentárok alapján.
(ii) Grammatikai terminusok ugyanebből a könyvből.
B./ Clive Holes: Modern Arabic
„Introduction” és Chapter 1 „A brief history of Arabic”, 1-45. o.
1. Hol és kik beszélik az arab nyelvet?
2. Az arab nyelv változatai.
3. A klasszikus arab nyelv elnevezései.
4. Az arab nyelv helye a sémi nyelvek között.
5. Az arab nyelv az iszlám kor hajnalán.
6. Az iszlám előtti költészet nyelve.
7. Két nézet a szóbeli költészet és a beszélt nyelv kapcsolatáról.
8. A Korán nyelve.
9. A Korán és a költészet főbb formái és prozódiai különbségei.
10. A Korán és a költészet nyelvi hasonlóságai.
11. A ragozás (i'ráb) ellentmondásai a Koránban.
12. A modern beduin nyelvjárások által nyújtott bizonyítékok.
13. Az arab nyelv elterjedése az iszlám korban (összefoglaló).
14. A nyelvi helyzet az iszlám hódításainak előestéjén: Szíria.
15. A nyelvi helyzet az iszlám hódításainak előestéjén: Irak.
16. A nyelvi helyzet az iszlám hódításainak előestéjén: Egyiptom.
17. A nyelvi helyzet az iszlám hódításainak előestéjén: Észak-Afrika.
18. A hódítások nyelvi hatása (összefoglaló).
19. Mit jelent a pidginizáció?
20. Mi a pidginizációs elmélet lényege az arabban?
21. Mit jelent a lahn al-'ámma kifejezés?
22. Mi a kreolizáció? Milyen példát tud rá mondani?
23. Miért nem fogadható el a pidginizációs elmélet az arabban?
24. A meghódított tartományok arabizációja.
25. Irak arabizációja a hódítás után.
26. Szíria arabizációja a hódítás után.
27. Egyiptom arabizációja a hódítás után.
28. Észak-Afrika arabizációja a hódítás után.
29. Az ún. „közép arab” nyelvi jelenségek.
30. A mai arab nyelvjárások jellege.
31. Milyen alapvető különbségek vannak a nyelvjárások és az irodalmi arab között?
32. Az ún. modern standard arab (MSA) kialakulása.
33. A jelenlegi arab nyelvi helyzet főbb jellegzetességei.
34. Mi a diglosszia?
35. Mi a különbség a diglosszia és a bilingualizmus között?
36. Melyek az arab diglosszia szituáció főbb jellegzetességei?
37. Melyek a főbb modern arab nyelvjárási térségek ill. övezetek?
38. Melyek az irodalmi arab nyelv modernizációs lehetőségei?
39. Hogyan vesznek át ill. alkotnak új szavakat a modern standard arabban?
40. Milyen beszélt változatai alakultak ki az arab nyelvnek a tömegkommunikációban?
C./ Clive Holes: Modern Arabic
Chapter 9
1. A nyelvhasználat különböző szintjei (összefoglalás).
2. A kairói nyelvhasználat S. Badawi által megállapított szintjei (musztawaját).
3. Mit tükröznek az egyes szintek?
4. Az öt szint jelentkezése a televíziós programokban.
5. Nászer egyiptomi elnök beszédeinek általános jellemzése.
6. Hogyan viszonyul az arab politikai beszéd valósága Ferguson elképzeléseihez?
7. Nászer egyiptomi elnök beszéde az 1956-os invázió idején (elemzés).
8. Nászer egyiptomi elnök beszéde 1956-ban, a tűzszünet érdekében (elemzés).
9. Nászer egyiptomi elnök beszéde 1965-ben (elemzés).
10. Fairúz dalszövegének elemzése: Hol van a nyelvtani hiba az irodalmi arab szövegben?
11. Nem formális bahreini beszéd.
12. Formális interjú Bahreinben Khalaffal.
13. Formális interjú Bahreinben ar-Rá'íval.
14. Különböző nyelvjárási beszélők társalgása (leedsi felmérés).
15. A különböző nyelvjárási beszélők társalgásának két tendenciája.
16. Keverékek a szavak szintjén (hibridizáció).
17. Szabálytalan hibrid alakok.
18. Az igei szerkezeten belüli előírások.
19. A mondaton belüli előírások.
20. Az irodalmi párbeszéd és a nyelvjárás.
21. Nyelvjáráshasználat az újságírásban.
A tananyag megtalálható:
Az Arab Tanszéken fénymásolatban, amelyet el lehet olvasni, vagy továbbmásolni.
3. MORFOLÓGIA
A morfológia tantárgyból a szigorlat két kérdéskörből áll:
(i) Az ún. gyenge igeragozás:
Ebből mindenki csökkenő nehézségi sorrendben kap kérdéseket. Ha az első háromra válaszolni tud, akkor jegyet (5, 4, vagy 3) kap, ha nem, akkor további három, egyszerűbb kérdést a 2-esért. Külön tételek nincsenek.
(ii) Morfológiai szabályok:
a./ Szótag és szószabályok, amelyek minden mássalhangzós szógyökre vonatkoznak:
1. Csak háromféle szótag van az arabban:
msh + rövid mgh (ka-)
msh + hoszú mgh (tá-)
msh + rövid mgh + msh (mak-)
Nincs ún. túlhosszú szótag: msh + hosszú mgh + msh. Ez alól kivétel, ha a következő mássalhangzó ugyanaz, vagyis kettőzött radikálisú az ige: marra, már-run.
2. Minden szó és szótag mássalhangzóval kezdődik
3. Nem kezdődhet szó két mássalhangzóval. Ennek kiküszöbölésére szolgál a hamzat al-waszl, amit ezért szokés ejtéskönnyítő szótagnak is nevezni: ta-ktub, parancsoló §ktub, kiejtve 'uk-tub, ahol a hamza, a torokzárhang ún. automatikus hang, de mássalhangzó értékű az arabban.
Megjegyzés: A § jel ettől kezdve azt jelenti, hogy olyan feltételezett, nem létező alakról van szó, amelynek ilyennek kellene lennie, ha ép igei gyökről lenne szó.
4. Ezért nem következhet egymás után két magánhangzó. Ha mégis annak kellene következnie, akkor a rövid magánhangzó leesik, a hosszú megmarad: §kitábu+í = kitábí. Ha két hosszú magánhangzó találkozik, akkor vagy diftongus jön létre, vagy az egyik magánhangzónak megfelelő félhang vagy csúszóhang (w, j). Pl. §mudarriszú+í = mudarri-szij-ja. Továbbiakat ld. a gyenge igék szabályainál.
5. Szünet előtt leesnek a rövid magánhangzós és a nunációs végződések – ez az ún. pauza szabály: ki-tá-bun pauzában ki-táb lesz, de ilyenkor nem érvényes az a szótagszabály, hogy hosszú magánhangzó után nem állhat mássalhangzó.
6. A szünet (pauza) előtt az –an végződésből hosszú –á lesz.
7. Az arabban (minden változatában) a névelő csak –l-, amit azonban mindenképpen ki kell egészíteni egy ejtéskönnyítővel, mert minden szó mássalhangzóval kezdődik, s így két mássalhangzóval kezdődnének a névelős szavak. Ez az ejtéskönnyítö (hamzat al-waszl) minden esetben 'a- lesz, ha a névelős névszó abszolút kezdő helyzetben van (szünet után): kitáb, §l-kitáb = 'al-kitáb.
8. Ha egy szó mássalhangzóra végződik, és utána két mássalhangzóval kezdődő szó következne (ez csak névelős névszó lehet), akkor a végső mássalhangzóhoz kapcsolódó kötőhanggal kell egybekapcsolni a két szót, s nem a névelő kap ejtéskönnyítő hamza+a hangcsoportot: kitáb, §l-kitáb, 'al-kitáb, de: §min l-kitábi = mina l-kitábi (szótagolva: mi-nal-ki-tá-bi).
9. A prózai pauzával szemben az ún. költői pauzában minden magánhangzó hosszúnak számít, jóllehet csak a rövid –a lesz helyesírásilag is hosszú, vagyis alif. A tanwín végződések itt is leesnek.
10. Az arab nyelvjárásokkal szemben az irodalmi arabban a szó belsejében nem következnek be változások attól, hogy egy másik szó kerül a szó elé, vagy egy személyrag kerül a szó után. Egyiptomi §wi+misi=wimsi, vagyis nyilt szótagban kiesik a rövid –i-. Irodalmi: wa+masá'=wamasá.
b./ Az ún. gyenge mássalhangzókra vonatkozó hangszabályok az igeragozásban.
1. Csak két diftongus (kettőshangzó) van: aw, ay. Az összes többi esetben hangváltozások következnek be.
2. Ha két magánhangzó között foglal helyett csúszóhang (w, y), akkor csak az iya, iyá, valamint a hosszú á környezetében lévő hármashangzat maradhat meg: awá, áwa, ayá, áya, áyi, atöbbi esetben szabályos változások következnek be (ld. alább): baqiya, baqiyá, száyara, muszáyir.
3. Minden más esetben, ha két rövid magánhangzó közé kerül w, y, akkor kiesik a csúszóhang:
awa, aya, awi = á. Pl. §qawama = qáma, §szayara = szára, §nawima = náma.
4. msh+wu = ú. Pl. §yaqwumu = yaqúmu.
5. msh+yi = í. Pl. §yaszyiru = yaszíru.
6. msh+wa = á. Pl. §yanwamu = yanámu.
7. hosszú mgh+két msh = rövid mgh. Pl. §yaqúmna = yaqumna. De: a mgh. lerövidülésekor megváltozik a hangszíne, a szótőben lévő csúszóhangnak (w, y) megfelelően: §kawana = kána, de §kántu = kuntu.
8. msh+w/y+ú/í változatlan marad: Pl. taqwím, taszyír.
9. msh+w/y+hosszú á: kiesik a w/y: §isyár = isár+a (pótlásul a kiesett hangért).
10. Ha a csúszóhangok kettőzve fordulnak elő, akkor ép igeként viselkedik az ige ragozás közben: taszayyur, tahawwur.
11. A végső gyenge igéknél:
(i) Ha a hármashangzat első tagja –a, a harmadik pedig ú/ í lenne, akkor az mindig megmarad, és diftongust alkot, míg a csúszóhang minősége a ragvégződéstől függ: ú esetén aw, awú/ayú í esetén az lesz: §bakayú = bakaw, §tabqay ína = tabqayna.
(ii) Ha az ugyanilyen tipusú hármashangzat első tagja i vagy u, akkor a harmadik, hosszú magh marad meg, ami előtte van, az pedig kiesik: iyú, iwú = ú, iy í, iw í = í. §baqiyú = baqú, §yabkiyína = yabkína.
(iii) Miután az arabban csak az aw, ay diftongus létezik, nincs iy, uy, iw, uw kettőshangzó, hanem helyette hosszú magánhangzók jönnek létre: iy/uy/iw = í, pl. §quyila = qíla, §baqiytu = baqítu, §duciwtu = ducítu, uw = ú, §yaqfuwna = yaqfúna.
4. SZINTAXIS
Vicente Cantarino: Syntax of Modern Arabic Prose, Volume Three - The Compound Sentence
A §191-§270. közötti nyelvtani pontokból kap mindenki egy vagy két alpontot, példákkal, és azokat kell elemezni, minden típusból egyet. A kötet már fel lett dolgozva magyarul a korábbi években, az anyag a Tanszéken megnézhető vagy lemásolásra elvihető.
5. TÖRTÉNELEM
A középkori muszlim történet tételei
1. A muszlim közösség és államvezetés intézményei és tisztségei (kalifa, imám, szultán)
2. A középkori muszlim kormányzás és fő tisztségviselői.
3. A muszlim közigazgatás központi és provinciális intézményei és hivatalnokai.
4. A muszlim jogszolgáltatás és intézményei.
5. Az iszlám birodalom gazdasági igazgatása, pénzügyi- és adórendszere.
6. A középkori muszlim hadsereg, flotta, hírszerzés, postaszolgálat és rendfenntartó erők.
7. Vallási kisebbségek és a rabszolgaság az iszlám birodalomban.
8. A középkori muszlim társadalom rendszere.
9. A politika rendszere a 10-12. századi muszlim közösségben: a muszlim nemzetköziség.
10. A középkori muszlim város.
11. A középkori muszlim gazdaság.
12. A középkori muszlim kereskedelem története.
13. A földművelés és a földbirtoklás az iszlám világban.
14. A síita iszlám története, az imámita síitáktól a tizenkettes síitákig.
15. Radikális síita irányzatok a középkori iszlámban.
16. Az iszmáiliták története.
17. A muszlimok és a keresztesháborúk.
18. Az államvezetés irodalma: fejedelmi tükrök.
19. A középkori muszlim historiográfia története.
20. A középkori muszlimok és a magyarok korai története.